A 21. század második évtizedének végén az online világ térnyerése az offline, fizikai jelenléten alapuló társadalmi interakciókhoz képest szembetűnővé vált, amelyet a koronavírus okozta világjárvány felerősített. Ez a felismerés a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet ahhoz az elhatározáshoz vezette, hogy a digitális kommunikáció vizsgálatát középpontba helyező kutatást indítson. Így született meg az itt bemutatásra kerülő vizsgálat terve, ami a Kárpát-medencei magyarság anyaországon kívüli online diskurzusainak egy feltáró, mennyiségi központú értékelése mellett a népszerű témák narratív feltárását, illetve előzetesen meghatározott tematikák követéses vizsgálatát is magában foglalta.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2016 és 2021 között átfogó, nagymintás kutatásokat végzett a Kárpát-medencei magyarok nemzethez kapcsolódó ismereteiről, értékeiről és attitűdjeiről az önazonosságtudat összefüggésében. Országos reprezentatív kérdőíves kutatásunkban arra szerettünk volna választ kapni, hogy az anyaországi szavazóképes felnőtt lakosság hogyan tekint a határon túl élő magyarokra, hogyan viszonyul a kormányzati támogatáspolitikához.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet társadalmi-gazdasági kutatásai keretében fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyar vállalkozások helyzetének feltárása, így különösen fontosak azok a statisztikai adatforrások, amelyek etnikai bontású elemzéseket is lehetővé tesznek. Az alábbi gyorsjelentésben két ilyen adatbázist vizsgálunk meg, az egyik a romániai, a másik a kárpátaljai magyar vállalkozásokról szolgáltat adatokat.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2021 tavaszán egy átfogó mobilitást, illetve társadalmi bizalmat vizsgáló kérdőíves felmérést végzett Magyarország és egyes szomszédos országai (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia), valamint az egyes népesebb magyar diaszpóra közösségek (Egyesült Királyságban élő magyarság, Ausztriában élő magyarság) körében. Az alábbi kutatási jelentésben az Egyesült Királyságbeli magyar diaszpóra mobilitási jellemzőit mutatjuk be.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-medencei magyarok átfogó életminőség-vizsgálatát valósította meg 2018–2019-ben, amely lehetővé tette a különböző nemzetrészekben élő magyar közösségek összehasonlító helyzetfeltárását. Mindez egy nagymintás kérdőíves felmérésen alapult, 4200 magyar identitású, véletlen mintavételi eljárással kiválasztott személy válaszadásával. A kutatás az aktuális pénzügyi helyzettel kapcsolatos kérdéseket is tartalmazott, amelyek eredményeit az alábbi gyorsjelentésben foglaltuk össze.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – a KSH Népességtudományi Kutatóintézettel közösen – két, a Kárpát-medencei magyarság jövőbeli demográfiai folyamataival kapcsolatos kutatást is megvalósított az elmúlt időszakban. Az első kutatás helyzetfeltárást nyújt a Kárpát-medencei magyarság szinte egészének demográfiai viszonyairól, ehhez kapcsolódóan bemutatja a térségben élő magyarságának lélekszámának előreszámítását, továbbá vizsgálja a korösszetétel változásának főbb jellemzőit. A második kutatás keretében pedig négy hipotetikus népesség-előreszámítást készítettünk Magyarország népességére vonatkozóan.

Az NSKI a globális járványügyi helyzet társadalmi hatásait felmérő összetett kutatási tervet dolgozott ki a pandémiás helyzet kezdetén. A kutatás alapvetően azt a rugalmas ellenálló képességet, megküzdési, megújulási képességet vizsgálta, amely a külső hatásokra bekövetkező krízishelyzetekben szükséges az eredeti jó állapot visszaállításához, újra eléréséhez (reziliencia), illetve a megújulási képesség meglétét, mértékét és befolyásoló tényezőit kívánta mérni négy dimenzióban: anyagi javak, mentális kihívások, társadalmi szolidaritás és intézményi bizalom.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet új kutatási programot indított a globális járványügyi helyzet kezdetén. E program célja a járványhelyzet és a kibontakozó gazdasági válság Kárpát-medencei magyarságra irányuló lehetséges hatásainak feltárása. A programhoz öt kutatási irány tartozik:

• (1) A társadalmi sérülékenység és megújulási képesség (reziliencia) vizsgálata a Kárpát-medencei magyarság körében, online nagymintás felméréssel.

• (2) Az együttműködésre és a válságkezelésre irányuló társadalmi gyakorlatok gyűjtése és elemzése, online tartalmak vizsgálatán keresztül.

• (3) A digitális oktatás hatásainak és tényezőinek felmérése, esettanulmányokon keresztül.

• (4) A koronavírussal kapcsolatos digitális és közösségi médiában zajló külhoni diskurzusok narratív feltárása (netnográfia), algoritmikus tartalomfigyeléssel és diskurzuselemzéssel.

• (5) A kétlaki és többes földrajzi identitású élethelyzetek kihívásainak azonosítása, elsősorban szintén online nagymintás felméréssel.

Jelen beszámoló előzetes eredményeket közöl néhány kutatási irányról. Rövid kimutatások olvashatók a társadalmi sérülékenységről, a kétlaki életformák járványhelyzeti kihívásairól, továbbá az online és közösségi média diskurzusainak külhoni pásztázásáról.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet e gyorsjelentése bemutatja, hogy az egyes magyar nemzetrészek közösségei mennyire sérülékenyek a járvány hatásaival és az azt várhatóan követő gazdasági válsággal szemben (anyaország és a Kárpát-medencei külhoni nemzetrészek). A Kárpát-medencei magyarság nagy és sokszínű közösség, ezért a válsághelyzetnek való kitettsége is jelentősen eltér, mind nemzetrészenként, mind az egyes nemzetrészeken belül az egyes magyarok által lakott térségek szintjén. E jelentés gyors kimutatásokat közöl a nemzetrészek és térségeik/településeik sérülékenységéről, egymással összevetésben, illetve ahol tud, kitekint a kisebbségi közösségek adott országon belüli pozícióira is. Tájékoztatást ad a magyarság és az általa lakott Kárpát-medencei helyzetéről, és hozzájárulhat a vészhelyzeti szakpolitikai döntések előkészítéséhez, akár a magyarországi, akár a külhoni magyar közösségeket érintően.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Magyarországra és minden külhoni nemzetrészre kiterjedő kutatást végez a járványhelyzetben felmerült, illetve azon túlmutató digitális és távoktatási kihívásokról és lehetőségekről a köz-, valamint a felsőoktatásban. Ez a gyorsjelentés ennek a kutatásnak a terméke, amely egyelőre csak néhány fontosabb tény rövid bemutatására szorítkozik. A teljes kutatási projekt során a külhoni magyar pedagógusszövetségekkel együttműködve, interjúkon, nagymintás felméréseken és esettanulmányokon alapuló átfogó áttekintés és elemzés valósul meg.

Jelen kutatásunkban azokat a kihívásokat vizsgáltuk ezen időszak alatt, amelyek a digitális és távoktatás során felmerülhettek a Kárpát-medencei közoktatásban. A teljes kutatási projekt során – a külhoni magyar pedagógusszövetségekkel együttműködve – nagymintás felméréseken és interjúkon alapuló átfogó elemzést végeztünk el. A kutatás céljaként – intézetünk küldetésének szellemében – a távoktatás hatásait és hatékonyságát vizsgáltuk meg a külhoni magyar közoktatásban dolgozó általános és középiskolai tanárok körében. A vizsgálatot több szintre és témára – az otthoni tanrend kihívásai, az eszközhasználat, az ismeretátadás, a kapcsolattartás nehézségei, az érettségire való felkészülés, a külhoni magyar közoktatási intézmények fejlesztési lehetőségei – is kiterjesztettük.

E kiadvány a 2015-ben megjelent kutatási jelentésünk kibővített és újabb adatokkal frissített változata.

A külhoni magyarság – többnyire sajnos kedvezőtlen – demográfiai folyamatai meglehetősen közismertek, és manapság szintén gyakorta visszaköszönnek a közbeszédben is, de a külhoni magyar közösségek társadalmi és gazdasági körülményeiről már jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk. A hazai közszférában egyre jobban megjelenő külhoni lépték azt is megköveteli, hogy beható ismereteink legyenek az anyaország külhonba irányuló makroszintűkapcsolatrendszereiről is. E téren szintén azonosíthatók még feltárásra váró tényezők. E társadalmi-gazdasági viszonyokról és a kapcsolatrendszerekről a magyar társadalom jelentős hányadának van személyes – megalapozott vagy éppen kevésbé megalapozott – benyomása. Gyakran el is hangzanak ezzel kapcsolatos vélemények, fontos feladat azonban, hogy ezeket a benyomásokat szakmailag megalapozott vizsgálatokkal igazoljuk, vagy éppen cáfoljuk. E küldetés jegyében készült el jelen kötetünk.