A hungarikumok szerepe az országimázs formálásában címmel jelent meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási jelentése. A kutatás során szakirodalmi vizsgálatokat végeztünk a hungarikumoknak az országimázs formálásban betöltött szerepével kapcsolatban, másrészt megkerestük azokat a szakmai szervezeteket, amelyek felelősek az országimázs formálásáért, s ezek képviselőivel készítettünk félig strukturált interjúkat.

A Kárpát-medencei külhoni magyar közösségek társadalmi-gazdasági helyzetének összehasonlító vizsgálatára kézenfekvő megoldást kínálhat a statisztikai adatok elemzése. Ezt a tevékenységet azonban számos kihívás nehezíti, amikor különböző statisztikai rendszerek és adatforrások adatait kell egymással összevetni. Jelen tanulmány e kihívásokat és az ezekre adható lehetséges válaszokat tárja fel.

Az alábbiakban olvasható tanulmány – amely a magyar nyelvterületen leginkább a szociológiai életminőség-kutatások hagyományát követi – újszerűségét az adja, hogy Magyarországon kívül a négy legnagyobb határon túli magyarok által lakott régióra is kiterjed (Erdélyre, Felvidékre, Vajdaságra és Kárpátaljára), a kisebbségiség jólléti vonatkozásaira is reflektál egy összehasonlító perspektívában. A tanulmányban olvashatnak többek között a munkaerőpiaci helyzetről, jövedelmekről, társadalmi kapcsolatokról, egészségügyi helyzetről és vallásosságról is.

E tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen demográfiai- és humánerőforrást képvisel az áttelepült külhoni népesség. Az itt bemutatott kutatások átfogó képet kívánnak adni a ’80-as évek végétől kibontakozó és napjainkig tartó áttelepülési hullámról, annak Magyarország társadalmára és gazdaságára gyakorolt hatásairól. A kutatási eredmények kiterjednek a szomszédos országokból és elődállamaikból Magyarországra áttelepült népesség meghatározására, a főbb demográfiai és társadalmi jellemzők, gazdasági szerepkörök azonosítására. Továbbá jelen tanulmány népesség-előreszámításokon keresztül kitekint az áttelepülők jövőbeli lehetséges demográfiai hatásaira is, különböző forgatókönyvek mentén vizsgálva az áttelepülési folyamat gyengülésének és fennmaradásának következményeit.

Az alábbi kutatási jelentésben arra kerestük a választ, hogy kik nevezhetők sajátos nevelési igényű gyermekeknek és számukra milyen diagnosztizálási és fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban és Kárpátalján. Külön kitértünk a sajátos nevelési igény egyik speciális csoportjának, az autizmusnak az értelmezésére. Vizsgáltuk továbbá, hogy milyen szükségletekre és igényekre kell választ adniuk az oktatási és fejlesztési központoknak.

A tanulmány a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági pozícióinak meghatározásával foglalkozó első átfogó, minden nagyobb nemzetrészre kiterjedő, egységes módszertannal végrehajtott rendszerszerű kutatás eredményeit ismerteti. A kutatás alapjául egy olyan nagymintás felmérés szolgált, amely Magyarországra, Erdélyre, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Vajdaságra terjedt ki, és a társadalmi és gazdasági helyzetet leíró paramétereket az életminőség, a jólét felől közelítve határozta meg. A kutatás feltárta a magyarság munkaerőpiaci, anyagi, képzettségi, egészségügyi helyzetét, kiterjedt a nyelvhasználatra, a társadalmi bizalomra, a társas kapcsolatokra és a vallásosságra. Az eredmények alapján Magyarország társadalmának csak általánosságban kedvezőbb a helyzete, számos paraméterben megelőzik egyes külhoni nemzetrészek. A kisebbségi magyar közösségek pozíciója változatosan alakul a többségi társadalmakéhoz képest, jelentősek az eltérések az egyes vizsgált paraméterek között.

Az NSKI 2021-ben kutatást indított annak érdekében, hogy feltárja a hungarikumok milyen hatást gyakorolnak az érintett települések fejlődésére és identitására. A szakirodalmi vizsgálat során nyomon követtük a hungarikum fogalom fejlődését, értékeltük a hungarikumok nemzetstratégiai jelentőségét, a primer kutatás során pedig kérdőíves vizsgálatot végeztünk el a Hungarikum Gyűjteményben szereplő olyan hungarikumok körében, amelyek valamely településhez kapcsolódnak. Arra kerestük a választ többek között, hogy a hungarikum mennyire határozza meg a településfejlesztés gyakorlatát, hogyan viszonyul hozzá a település vezetése és hogyan a lakosság.

A COVID-19 járványhelyzet jelentősen megváltoztatta a 2020. év alap-, közép- és felsőoktatásban tanuló diákjainak életét. Nemcsak a vírus okozta bizonytalansággal kellett megbirkózniuk, hanem minden új helyzettel: az osztályközösség hiányával, a távoktatással, az önálló, tudatos tanulás megszervezésével. Ebben a megváltozott élethelyzetben – a járvány első időszakában – a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy minden külhoni nemzetrészre kiterjedő kutatást végzett el a közoktatásban.

Jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja azoknak a határ menti turisztikai projekteknek az eredményeit és hatásait, amelyek szerb–magyar viszonylatban valósultak meg a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatási időszakban. A vizsgálatokat részben szakirodalmi kutatással, részben pedig azoknak az interjúknak a segítségével végeztük el, amelyeket a térségre jellemző turisztikai termékekhez kapcsolódó jelentősebb projektek vezetőivel készítettünk. A vizsgálatok során azt tártuk fel, hogy a fenti projektek által kitűzött célok és eredmények hogyan és milyen mértékben segítik a Vajdaság turisztikai fejlődését.

Ebben a tanulmányban a gazdasági etnocentrizmus egyik megnyilvánulási formájával, a koetnikus alkalmazás jelenségével és előfordulásának gazdaságszociológiai magyarázataival foglalkozunk. A jelenség értelmezéséhez gazdaságszociológiai, munkagazdaságtani és intézményi gazdasági szempontokat hívunk segítségül. Feltételezéseink empirikus teszteléséhez a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által egy 2018-ban végzett kérdőíves kutatás eredményeit használjuk fel. Magyarázataink árnyalásához pedig azokra a vezetői interjúkra hivatkozunk, amelyek szintén az NSKI irányításával zajló "A helyi döntéshozók és véleményformálók szerepe az etnikai párhuzamosságok szerveződésében a határon túli magyar régiókban" című alprojekt keretében készültek Marosvásárhelyen, 2019 folyamán. A vizsgálat alanyai mindkét esetben erdélyi magyarok voltak, megállapításaink tehát elsősorban a magyar kisebbség–román többség alapállásra vonatkoznak.

Jelen tanulmány helyzetfeltárást nyújt a Kárpát-medencei magyarság szinte egészének demográfiai viszonyairól, ehhez kapcsolódóan bemutatja a térségben élő magyarság lélekszámának előreszámítását, továbbá vizsgálja a korösszetétel változásának főbb jellemzőit. A kutatás kiterjed Magyarország népességére, valamint a környező országok közül a legnagyobb lélekszámú magyar közösségeknek otthont adó országok és magyarlakta térségeik magyarságára, azaz a következő külhoni magyar nemzetrészekre: Felvidék (Szlovákia), Kárpátalja (Ukrajna), Erdély (Románia) és Vajdaság (Szerbia). A népesség-előreszámítás során kohorsz-komponens módszerrel négy forgatókönyv mentén történtek számítások (alapváltozat, pesszimista, optimista, kiegyenlített migrációs) az egyes magyar közösségek 2051-es népességszámára és az említett szomszédos országokon belül várható etnikai arányára vonatkozóan.

A tanulmány a külföldi magyarság Magyarországra való áttelepülésével foglalkozik, ami Európa etnikai hátterű nemzetközi vándorlási folyamatainak egyik emblematikus jelensége, volumenében szinte egyedülálló. A szerzők az 1985 óta a szomszédos országokból Magyarországra áttelepült külföldi magyarok területi elhelyezkedését vizsgálták. A tanulmány arra keresi a választ, hogy hol, mennyire fejlett és városiasodott, vagy milyen szomszédsági kapcsolatokkal rendelkező térségekben jelentek meg az áttelepülők, és volt-e mindebben jelentős átrendeződés 1985 és 2011 között. Az eredmények alapján a külföldi áttelepülők döntően a gazdasági növekedés színtereit, Budapestet és a nagyvárosokat részesítették előnyben. Az egyes országokból származók területi mintázata ugyanakkor jelentősen eltér egymástól.

A külhoni magyarság demográfiai helyzete meglehetősen közismert és tudományos feltártsága is viszonylag kedvező. Kevesebb ismerettel rendelkezünk azonban a külhoni magyarság társadalmi és gazdasági állapotáról. Ennek egyik fő oka, hogy a szomszédos országok közigazgatási határai nem követik az adott területegységek nemzetiségi összetételét, a többségében magyarok által lakott térségeket – néhány kivételtől eltekintve – szinte csak települési szinten, települési tömbök formájában lehet kijelölni. Jelen tanulmány két kutatási projekt („Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” (EFOP-1.12.1-17-2017-00003), illetve „Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások” (EFOP 3.10.1-17-2017-00002) eredményeit felhasználva e településterületi tömbök lehatárolásáról, tipizálásáról, valamint az anyaországhoz és a bennfoglaló országukhoz viszonyított társadalmi-gazdasági pozícióik feltárásáról mutat be pár érdekesebb példát, előzetes eredményt.

A külhoni magyar települések fontos csoportját alkotják a magyar falvaknak. Mindenekelőtt jelentős e települések száma, de sajátos típusaik is lehetnek, valamint feltétezhető, hogy egyre jobban integrálódnak egy egységes magyar településhálózatba vagy határon átlépő városi vonzáskörzetekbe. Szinte kimeríthetetlen kutatási terepet nyújthat, ha Magyarország településhálózatát kiterjesztve együttesen vizsgáljuk a Kárpát-medence magyar falvait és más településeit. Eddig azonban kevés átfogó elemzés született ilyen ambíciókkal, a települési kutatások inkább csak egyes nemzetrészekre, vagy egyes határ-menti helyzetekre irányulnak. Jelen írás fel szeretné hívni a figyelmet e nagyobb léptékű kutatások szükségességére, és ennek alátámasztására közöl néhány alapvető mennyiségi paramétert a külhoni magyar falvakról és vidékies térségekről.

Jelen tanulmány a külhoni magyarok által többségében lakott településterületet vizsgálja, feltárja e terület településeinek népességszámát, a helyi önkormányzatiság viszonyait, a településszerkezetet, a város-vidék megoszlást, összehasonlítva az egyes nemzetrészeket. Újszerű megközelítésben, adatbázis építésére törekedve, a teljes Kárpát-medencére kiterjedően veszi számba e tényezőket. E települési szintű adatok teljes körű Kárpát-medencei vizsgálata összetett műveleteket igényelt nyolc ország statisztikai hivatalából beszerezhető legfrissebb adatokra támaszkodva. Az adatok összesítése alapján kimutatható, hogy a többségében magyar Kárpát-medencei településterület az anyaországgal összevetésben nagyon erősen vidékies karakterű.

A tanulmány Magyarország európai szinten igazi különlegességnek számító nemzetközi vándorlási folyamataival foglalkozik: a szomszédos Kárpát-medencei országokból Magyarországra való áttelepüléssel. Ez a folyamat döntően a külhoni magyarság részvételével zajlik, azonban ennek nem magyar nemzetiségű résztvevői is vannak. A tanulmány ez utóbbi csoport vizsgálatára irányul. A nem magyar áttelepülők száma még emelkedett is az utóbbi időszakban, feltételezhetően elsősorban a határon átnyúló agglomerációs áttelepülésnek köszönhetően. E folyamat eredményeképpen a magyarországi őshonos nemzeti kisebbségi közösségek létszáma is jelentősen megnövekedett. Mindez azonban vélhetően nem jelent valódi utánpótlást az őshonos közösségeknek, az áttelepülők alapvetően nem az őshonos településterületeken telepedtek le.

Amikor magyar városokról beszélünk, gyakran elfeledkezünk arról, hogy bizony ezek szép számban megtalálhatók Magyarország határain kívül is. Ha pedig kifejezetten a külhoni magyar városok kerülnek szóba, akkor gyakran nincsenek naprakész ismereteink arról, hogy a történelmi Magyarország mely városai is azok, ahol még napjainkban is meghatározó a magyarság jelenléte. Cikkünkben ezért arra vállalkozunk, hogy röviden bemutassuk, hol és mekkora közösségeket is alkotnak manapság a Kárpát-medencében a külhoni magyar városlakók. Továbbá célunk annak érzékeltetése, hogy a külhoni magyar városok nagyságuk alapján hogyan is viszonyulnak az anyaországi városokhoz.

A Kárpát-medence magyarlakta térségei megannyi ismert vagy kevésbé ismert vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterületek, amelyek versenyképességét meghatározza a turizmus szereplőinek együttműködése is. Ezért az Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2015-ben egy kutatássorozatot indított el, hogy ezen szervezetek működéséről egy átfogó képet adjon. Ennek első, pilot projektjét a 2015 második felében elvégzett Székelyföld turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata című kutatás jelentette, az itt kialakított módszertani gyakorlat alapján a kutatásunk helyszíne 2017-ben a Felvidék magyarlakta területe volt.

Az NSKI kutatása feltárja a csíksomlyói búcsút látogatók motivációit, Csíksomlyó történelmi szerepét a magyar identitás megőrzésében, és a vallási és nemzettudattal összefüggő motivációt a búcsú meglátogatásában. A kutatás alapvetően a csíksomlyói búcsú látogatótipológiáját és látogatottságát vizsgálta. A vallási turizmusra és a zarándoklatokra vonatkozóan elvégzett szakirodalmi vizsgálat mellett egy online kérdőíves vizsgálat adott betekintést abba, hogy a csíksomlyói búcsú látogatói miért indulnak útnak, hogyan teszik meg ezt a nagy távolságot, mennyi időt töltenek ott és az ünnepi mise mellett még mi iránt érdeklődnek.

Az NSKI 2015 második félévében egy kutatást végzett Székelyföldön, amelynek során objektív szempontok alapján megvizsgáltuk a térségi turizmus helyzetét és a turisztikai szervezetek működését, a szervezeti működés jogi és szakmai környezetét, a tevékenységüket segítő és gátló tényezőket, a legsikeresebb kezdeményezéseket és a sikeres működés feltételeit. Ennek alapján javaslatot tettünk a székelyföldi turisztikai együttműködés további lehetőségeire, formájára, működésére: a székelyföldi TDM szövetség szakmai tevékenységére és finanszírozási lehetőségeire.